Mák bistro

"Meghalt a király, éljen a király!" - azt hiszem ez egy remek kezdés lesz most ide. Mivel idáig a "király" nálam a Bock bisztró volt, ahol fantasztikusakat ettem anno, igaz régebben volt, talán az emléke is megfakult de sebaj, mert itt a Mák bistro, ami egy fiatalos király lett, ez pedig sokkal közelebb áll hozzám!

Igaz, hogy nem most nyílt az egység de a kezdeti hype talán mostanra csillapodott, így talán reálisabb képet kaptam a helyről. Természetesen a látogatás előtt próbáltam beszámolókat találni róla a neten de egyik se volt túl reális. Képeket szinte sehol nem közöltek, árakról sehol nem esett szó, a Diningguide féle teszt meg tökjó meg minden, csak arról sose írnak ami amúgy még plussz érdekelné az embert. Mindenhol panaszolják, hogy ezek a pintxok igazán kis adagok és ez így meg úgy nem jó. Nos elmondhatom, hogy másodmagammal két jó étkű ember látogatta a helyet és mindkettőnk véleménye az volt a végén, hogy rendben vannak azok a pintxo adagok. Tényleg nem az őskori-Szent Jupát szintű adagjaival kell szembe nézni, de aki volt a Pata Negraban és az ottani adagokkal elégedett volt, az itt se fog csalódni. (Bár más kérdés, hogy az árak jóval magasabbak de hát c'est la vie!)
Legelőször is kezdeném a hely enteriőr designjával az egész beszámolót. Engem úgy ahogy van megvettek konkrétan kilóra ezzel a a berendezéssel! Nincs semmi feszengés az emberben, hogy most vajon leülhet e a székre, vagy az valami Habsburg örökségből fennmaradt műemlék és csak mint dísz van kiállítva. Egyáltalán nem ledegradálom azzal a helyet, hogy ha azt mondom egy prémium-romkocsma hangulatát idézi. Frankó falak, helyenként rozoga székek, eltérő színekben. A felszolgált ételek fadeszkán érkeznek és pár pintxo igazán szuper kis tálkákban teszi tiszteletét az asztalon. Áthatja a helyet egyfajta kúlság, pedig itt nyoma sincs a CoolListának!
Ami pedig nagyon tetszett azt a következő kép mutatja be. Borlapon, vörösboros pohár foltok, étlapon pedig mákszemek szétszóródva, kreatív tetszik!
No de mivel nem egy lakberendezési blogon vagyunk, hagyjuk is a külcsínt, amiről megállapítottuk, hogy remek, szuper, fiatalos, mégis minden korosztály jól érzi magát benne és legfőképp nincs feszélyezve az ember!

Térjünk a fontosabb részre, az ételekre. Neki futásnak berendeltünk a házi kenyérből és vajból, ami mint kiderült, tényleg házi! A vaj fantasztikus, a kenyér ugyancsak a kettő kombinációja pedig szuperlatívuszokba emeli az élményt. Azaz annyira jó, hogy előtört belőlünk egyből a nosztalgiázás, hogy olyan íze van itt a vajas kenyérnek mint anno a nagyi vajas kenyere volt amit adott nekünk, hogy hallgassunk már el és ne ostromoljuk a Szamár kérdéseinkkel, hogy "mikor lesz már kész az ebéd?".
Pintxonak rendeltünk egy Kacsanyelvet speclivel és egy Mangalica lábat, bébi kalamárival és pak choi-jal.
Érdemben a Kacsanyelvről tudnék nyilatkozni mivel az volt az én választásom.
Régóta kiakartam már próbálni ezt az ételt de idáig valahogy mindig kimaradt. A Mák bistroban összejött és atyaég, nagyon finom volt! Újabb nosztalgikus érzésem támadt, ami a múltba engedett vissza. Azok az ízek jöttek elő, amiket tényleg csak nagymamámnál vidéken éreztem anno. Most vagy zsírral készült az étel vagy nem tudom, hogy mi történt de azok a régi ízek törtek elő és fantasztikusak voltak. A tálalás meg szuper volt, a kis tálka tetszett nagyon, jó ötlet!
A mangalicaláb amennyit kóstoltam remek volt, kívül ropogós, belül omlós hús, a bébi tintahal semmi extra nem volt és a végén volt egy kis kesernyés tinta íze, de ennyi belefér.
Nekem ez a mangalicaláb amúgy sokkal jobban ízlett mint anno a Bock bisztróban a "kis malaccsülök". Az is remek volt de ezen volt valami plussz, nem tudom megmondani mi de az nagyon finomra emelte az ízeket.
Főételnek volt egy Véres hurka, sárgacéklával és birsalmával plussz egy Szent Jakab kagyló, gesztenyemártással és kelbimbóval.
Előbb szót ejtenék a véres hurkáról, amit ugyan nem én rendeltem bár én is szemeztem vele. Nekem ez az egyetlen étel volt az ami az este folyamán nem nyerte el a tetszésemet. Félreértés ne essék, ízre remek volt, nagyon tetszett. Viszont az állaga konkrétan olyan volt, mint amikor a nyers hurka alapot csináljuk disznóölésen és még "folyós" halmazállapotú. Én meg vagyok szokva vele, hogy a véres hurka azért mégiscsak tömörebb, masszívabb. Legyen szó most hagymás, rizses, zsemlés verzióról. Vagy a külföldiek által csak véres pudingnak emlegetett hasonló megfejtésről. Szerencsére nem én kértem, aki fogyasztotta annak viszont ízlett, tehát így kerek az egész. Bár abban megegyeztünk, hogy a tavalyi saját készítésű véres hurkám azért vagányabb volt, benne a fahéjjal és a barátaival.
A Szent Jakab kagyló remek volt, a kelbimbót pedig meg ettem. Amit annyira utálok legalább mint a kelkáposztát. Vannak fenntartásaim ezekkel a "kel" kezdőszavú, szavakkal. Például a reggeli kelés a másik ilyen. No de félretéve a rettentő gyenge humorom, a kelbimbó tényleg fantasztikus volt, nem csak azért mert megbírtam enni hanem mert annyira finom friss íze volt, hogy ilyet még nem is ettem, bár nem is szoktam de próbálkozni kéne. A gesztenyemártás pedig egy élmény volt. Asszociáltam a gesztenyepürére, vártam is az édeskés, gejl ízt de helyette csak nagyon finom krémes, enyhén édeskés gesztenye ízt kaptam, tökéletes!
Zárásnak rendeltünk desszertet is -még én is- pedig köztudottan nem vagyok édesszájú, bár mostanában valami változás kezd beállni.
Pincérünktől érdeklődtem, hogy mi azaz Ibolya ami fel van írva a falra, túl azon, hogy virág?! Egyből megpróbált lebeszélni róla, hogy azt hagyjam ki mert nagyon erős ibolya íze van és közben meg nagyon édes is. Mondom jó, hogyha ennyire le akarnak beszélni róla akkor mégis azt kérném! A másik desszert pedig egy Túró felfújt volt, tejfölfagyival.
Az Ibolya, így-e, ahogy leírom, egyszerűen csodás volt! Én még nem ettem ilyen finom édességet. Bár első élményre olyan volt, mint anno életem első macaronja. Bizsergés, nagy mosoly és egy elhagyott aztamindenit mondat, kicsit vulgárisabb kiadásban. Volt rajta ibolyás vattacukor, mellé valami robbanós cukorkára emlékeztető ibolyás valami, és a süti ami ugyancsak ibolyás volt. Olyan mint ha Willy Wonka feltalálta volna az ibolya ízű rétet és azt nyalogatná, harapná az ember. Nagyon finom volt és igazán remek élmény.
Emellett a Túró felfújt azért nehezen tudott labdába rúgni, bár nem volt rossz és a tejfölfagyi meg ugyancsak remek móka de azért kérem, egy ilyen ibolyás édesség. Hát az örök szerelem!
A végén pincérünk elmondta, hogy reggelente szokott lenni kóstoltatás. Ami újdonságot kitalálnak a szakácsok azt végigkóstoltatják a pincérekkel is, hogy képben legyen az adott étellel. Ezért is nem ajánlotta nekem az Ibolyás édességet, mert neki nagyon nem jött át. Van ilyen, kinek ez, kinek az tetszik. Viszont szimpatikus ez a reggeli kóstoltatás, Mák bistroba lennék pincér is de aztán reggelente legyen mindig ez a kóstoló.
Amúgy a kiszolgálás remek volt, pörgött az egész, a pincérünk figyelmes volt, semmi lefitymáló stílus vagy kivagyiság.
Az árakról se írnak a legtöbb beszámolóban az interneten, hát itt álljon pár tényszerű adat.
Két főre, lehet számolni közel 20eFt-ot amiben benne van egy-egy pintxo, főétel és desszert, plussz egy üveg bor, meg a fantasztikus kenyér!
Viszont ha valaki nem szeretne ennyit áldozni eme gasztro élményre, az jóval olcsóbban megúszhatja a dolgot, ha délelőtti órákban megy. Mivel akkor külön akciók vannak és összetett kombinációk, például 1 pintxo+főétel+desszert, plussz volt még egy variáns. Ezek viszont sokkal barátibb áron nagyjából 5000Ft körül kijönnek. Amúgy a pintxok 1000-2000Ft között mozognak, a főételek 3000-5000.
Zárásnak a számla mellé kaptunk egy kis házi Tobleronet és valamilyen mákos sütit. A Toblerone elég jó volt, nagyon tetszett, belgáknál se ettem jobbat. A mákos süti, pedig süti volt semmi több. Talán ha egy kis mákhabbal lett volna töltve vagy valami de persze ajándék lónak ne nézd a fogát!
Viszont mint a Bock bisztrónál is írtam, azt hiszem egyszer az életben ki kell próbálni ezt a helyet is, az élmény nem marad el.
Amúgy egy jó vajas kenyérért és pohár borért bármikor képes lennék beülni, najó meg ha van még egy kis Ibolya, akkor az is jöhet!

Majdnem kifelejtettem a legfontosabbat! Amíg ott voltunk az este folyamán DJ Krush szólt, hát ez meg tényleg übervagány, tengermély tiszteletem ezért a felelősnek!


MÁK bistro
1051 Budapest
Vigyázó Ferenc utca 4.
+36 30 333 6869
www.makbistro.hu