Tepertős mangó saláta

Január van, gondolom mindenki volt már disznóvágáson az elmúlt hetekben, vagy majd készül menni. Esetleg ha mégsem, akkor biztos van olyan rokon/barát/szomszéd, aki viszont már volt vagy megy. Lényeg a lényeg, nem csak a karácsony utáni pénztelenség és fogyókúrák ideje van most, hanem a nagy disznóvágásoké is! (By the way, figyeljétek majd a blog Facebook oldalát, nem sokára lesz egy atom kis disznólkodásról hír rajta!)

Az én családomban már több szeánsz lezajlott az elmúlt hónapokban, melyeken disznó áldozások voltak, bár inkább kétszer józanodós bebaszások. Nekem bőven elég belőle 1-2/év, de például szüleim rendesen addiktok ebben a témában, no nem az itókázásban hanem a húsfeldolgozásban. Így volt pár napja is, amikor felhívott Édesanyám, hogy mennek újabb malackodásra és, hogy hozzanak e valamit nekem. Nyilván mondtam volna, hogy semmit, kivéve ha megint kidobnák a szűzpecsenyét mint múltkor, akkor azt hozza el, pörköltbe jó lesz. Viszont már régóta volt egy ötlet a fejemben, hogy csinálok otthon disznó snacket aka puffasztott malacbőrt. Eléggé Hannibal-i magasságok okés, vágom, de a lényeg, hogy kaptam egy nagy tábla bőrt, amiből csináltam ropogós tepertőt. A többi utána már történelem! Jó nem, de igazából egy tepertő receptet nem fogok kitenni, de ha az egészet megcsavarom egy mangó salátával, dicsak az már vagány. Lehet tolni a kontentet a blogra!

 

Hozzávalók:
A tepertőhöz:
40x40cm sertés bőr (kevés zsírral)
1db csillagánizs
1db fahéjrúd
2-3 gerezd fokhagyma

A salátához:
1db mangó
2 maréknyi szójababcsíra
1db friss chili
1 maréknyi friss koriander
1 maréknyi friss menta
2 szál újhagyma
3-4db koktélparadicsom

A szószhoz:
3-4ek halszósz (vagy ki mennyire szereti alapon)
1tk barna cukor
1db lime leve
1tk chili pehely
1 gerezd fokhagyma

 

1. Ha átnéztétek a hozzávalók “sztrákcsörjét”, akkor láthatjátok, hogy van itt minden mint a búcsúban. Lényeg a lényeg, hogy kezdjétek a disznóbőrrel a projektet, mert az egy hosszabb procedúra. Ehhez az első lépés, hogy fogod a bőrt, beledobod egy nagyobb lábosba, felöntöd vízzel és hozzádobálod a fűszereket, amiket írtam, aztán így főzöd másfél-2 órát! Majd leszűröd az egészet, és csak a bőrt beteszed sütőbe -sütőpapíros tepsiben- a legkisebb fokozatra, ami kb 80-90fokos sütőt jelent. Ebben “sütöd” 2-3 órát, bár azt mondják a bennszülött mexikóiak, hogy egy éjszaka kell neki, de faszt elég pár óra is.

2. Másnap a kihűlt bőrt egy olló segítségével cuki kis csíkokra, kockákra vagy paralelogrammákra vágod, és egy serpenyőben 2/3 disznózsír, 1/3 másmilyen olaj társaságában megsütöd. Fene se tudja a real technikát, de nekem az jött be ha zsíros felével lefelé kezdtem el sütni őket, majd kb 20-30mp utána átfordítottam. Így szépen felkunkorodtak a malacpufik, mint a kandisznó farka.

3. Ha készen van a töpörtyű, akkor egy papírral kibélelt tányérba szórjuk őket, és hagyjuk megszáradni. Most jönne az, hogy megsózzuk, de Nagypapámtól, azt tanultam gyerekkoromban, hogy nem szabad megsózni a friss tepertőt, mert “megpömped aka nem lesz ropogós” később. Szóval nálunk úgy megy a dolog, hogy a friss tepertőt, frissen sózzuk és így fedezzük 1 tepertőzés alkalmával, az 1 éves sóbevitelünket.

4. A saláta elkészítése pedig pofonegyszerű. Fogunk mindent és felvágunk, majd egy nagy keverőtálba dobunk. A szószt pedig ugyancsak összekeverjük. A tálba dobjuk a kis malacksnacket, leöntjük az egészet a halszószos szósszal, és jól átkeverjük. That’s it! Lehet is máris enni, tolni rá a söciket, aztán meg elgondolkozni az -élet értelmén-, hogy mennyivel csapattuk most meg a koleszterinünket?!



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *